Erdoğannak valószínűleg valami nagy dobásra van szüksége ahhoz, hogy nyerni tudjon tavasszal. A kérdés csak az, kinek fáj majd a következő demagóg kampányhajrá.
Erdoğan populista politikájában fontos szerepük van az úgynevezett „csodáknak”. Minden egyes alkalommal, amikor a gazdasággal valami probléma van, az elnök megjelenik és bejelenti az újabb „csodát”. Ilyen „erdoğani csoda” volt két éve az Hagia Sophia mecsetté való átalakítása, vagy amikor az idén hivatalosan is megváltoztatta az ország angol elnevezését Turkey-ről (ami angolul pulykát jelent) a török változatra, azaz Türkiyére. Egy ideje már mennek a találgatások az ellenzéki körökben, vajon mi lesz a választások előtti újabb „csoda”.
Szóba jött egy esetleges katonai akció Szíria északi, kurdok lakta területein, a csakis Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság Törökországhoz való csatolása, vagy egy esetleges általános amnesztia. Most úgy tűnik, Erdoğan nem egy, hanem több „csodát” is be akar vetni. Idén eddigi legnagyobb csodája egyértelműen az ország saját gyártmányú elektromos autója, a TOGG gyártásának megindulása volt. Az elnök hatalomra jutása óta ígérgeti a választópolgároknak, hogy Törökország saját kocsit és repülőt gyárt majd. 2007-ben is azzal kampányolt, hogy az állítólagos török gyártmányú repülőnek a prototípusa már az egeket szeli, még pár év, és a török légitársaságok kizárólagosan török gyártmányú gépeket használnak.
Nos, a török gyártmányú polgári repülő azóta sem készült el, de személygépkocsi terén valamivel előbbre jutottak. Igaz, nem sokkal.