Habár a téma sokakat foglalkoztat, a mesterséges intelligencia oktatásban megjelenő kérdéseivel és szabályozási kereteivel látszólag nem foglalkoznak a hivatalos szervek. Ez valóban így van, vagy csak elsikkadnak a közbeszédben ezek az információk?
Vannak eldugott csoportok, amelyek próbálkoznak ezzel, elsősorban az egyetemi szférában, illetve kiemelném az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületét, amely nagyon szűk csoport, továbbá Prievara Tibort, aki Nádori Gergellyel közösen a Tanárblogon jelentet meg közérthető, de alapos írásokat a témában. Ugyanakkor valóban, az oktatási kormányzat látszólag nem foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Nem akar a hatalom erről tudomást venni, ugyanis véleményem szerint nem abban érdekelt, hogy idehaza a 21. századi technikák megjelenjenek, és ezáltal önállóan gondolkodó diákok hagyják el az iskolapadokat és jelenjenek meg a munkaerőpiacon vagy a közéletben, hanem egy konzervatív fordulattal a 19. századi oktatás felé mennek vissza. Bár a kormánynak van a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiája, de abban egyetlen szó sincs a köznevelésről.
Tehát úgy tűnik, kormányzati szinten a nem veszünk róla tudomást, vagyis a mintha-nem-is-létezne elvét követik. Ettől még a mesterséges intelligencia, legalábbis a jobb képzést nyújtó intézményekben, megjelent. Milyen terhet ró ez a pedagógusokra?
A pedagógusok jelentős része sem akar hallani a problémáról, de a középiskolák többségében már szembesülnek vele. Ugyanakkor nincsenek felkészítve a pedagógusok, s ezáltal át sem igazán látják ezt a technikai-gondolati-információs halmazt, amit az MI lehetőségként rejt magában. Egy részük kiszúrja ugyan, ha egy diák MI által írt dolgozatot ad be, de sokan még ezt sem észlelik. Én azt gondolom, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok 90 százaléka egyáltalán nincs felkészülve ezekre a kihívásokra.
Mi történik akkor, ha továbbra sem veszünk tudomást a témáról?
A legfontosabb, amivel én is szembesültem, hogy másutt nagyon is komolyan veszik ezt a kérdést. Én például egy lengyel testvérszervezetünk kongresszusán azt tapasztaltam, hogy elment a miniszterelnök, beszédet is mondott. Ebben kiemelte, hogy a lengyel szakszervezetekkel közösen egy olyan nemzeti alaptantervet fognak kidolgozni, amely felkészíti az oktatásból kikerülő diákokat a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására, választ adhat a felmerülő kihívásokra, az etikus felhasználásra. Ez az ő szavait idézve azért is fontos, hogy a nemzetközi tudományos versenyben ne maradjon le az ország. Nem meglepő, hogy választ szeretnének adni erre a kihívásra, az oktatási rendszerük nemzetközi mérések alapján Közép-Európában kiemelkedő, csak az észtek előzik meg őket.
Említette az etikus használatot, s a mesterséges intelligenciában rejlő végtelen lehetőségeket. Ugyanakkor ideahaza a diákok leginkább a dolgozataik megírásához használják. Hogyan lehet ezt az ellentmondást feloldani?
Igen, ez a kettősség nagyon is létező jelenség. Ahogy az a kockázat is megfogható, hogy hogy az MI a fake news terjedését erősíti, illetve a segítségével könnyű hamis információkat készíteni és tömegekhez eljuttatni. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy az adattengerben el tudjanak evickélni, meg tudják különböztetni a valódit a hamistól. egy másik szempont, hogy az MI a gazdasági életben is nagyon komoly szerepet fog betölteni, az ipari cégek feltehetően abban lesznek érdekeltek, hogy a szakemberek a lehető leggyorsabb és legmegfelelőbb választ adják az új kihívásokra. Ebben segíthet a mesterséges intelligencia is, s ha megfelelően vannak fölkészítve a munkavállalók, versenyelőnyt élvezhetnek. Ám ehhez tudni kell, hogy miként kérdezzünk az MI-től, a válaszokat pedig helyesen kell értelmezni, tudni kell, hogy melyik információ megfelelő, melyek hamisak. A használat alapjait kell megjeleníteni az oktatásban, elsősorban az informatikai órákon, de akár az irodalom oktatásában is. Fontos, hogy most pont lenne lehetőség ezeknek az új eszközöknek a bevonására, hiszen 2025-ben felül kell vizsgálni a Nemzeti Alap Tantervet (NAT).
Hogy látja, van esély arra, hogy a felülvizsgált NAT-ba bekerüljön a mesterséges intelligencia?
Lépéseket kell tenni a kormány részéről, ha nem akar lemaradni a versenyben. Ellenkező esetben a gazdasági versenyben is perifériára szorulunk, miközben a kormánynak az Európai Unión belül feltett szándéka a versenyképesség növelése. Fontos megjegyezni, hogy a hazai felsőoktatásban már megjelent az az informatikai és tudás-háttérbázis, ami lehetővé teszi az MI oktatatásba való beemelését, de az alapokat nem ott kell megteremteni.
Ha már alapok, a Covid-járvány rámutatott arra, hogy a pedagógusok zöme kihívásként élte meg a digitális oktatást is. Vannak olyan alapok, amelyekre építkezhetnénk?
Volt egy digitális oktatási stratégia, ami ráadásul nem csak megfelelő, hanem egyenesen jó lett volna, csak egy ponton hibádzott, mégpedig ott, hogy nem vezették be időben. Ha ez megtörtént volna, nem lett volna kudarc a digitális oktatás, és nem az offline rendszert került volna az online térbe. Ezzel együtt teljesen egyértelmű, hogy sem az oktatási rendszer, sem a pedagógusok nincsenek kellően felkészítve, hihetetlen mértékű szemléletváltásra lenne szükség. Miközben szembe kell nézni azzal is, hogy nemcsak a diákok munkáját tudja kiváltani a mesterséges intelligencia, hanem a pedagógusokét is, ami rendkívül nagy veszélyeket is rejt magában – a feltételeket meg kell teremteni ahhoz, hogy az élő emberé legyen a végső döntés, például egy-egy dolgozat javítása kapcsán. De ezek még csak a munkaerővel kapcsolatos kérdések. Amikor az oktatásba való beemelésről beszélünk, nem mehetünk el amellett sem, hogy komoly eszközbeszerzéseket kell végrehajtani, döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, hogy melyik techcégektől vásároljunk, melyektől nem, milyen közbeszerzési keretek közt. Foglalkozni kell az adatbiztonság kérdésével is, ez ugyanis mind a diákok, mind a tanárok részéről komoly problémát jelenthet. Azt is gondolom, hogy a sokrétű kérdések megvitatásába be kell vonni a civil szervezeteket és a szülőket is, hogy legyen társadalmi egyetértés. Éppen ezért a Pedagógusok Szakszervezete felhívást intézett a kormány felé azzal kapcsolatban, milyen megfontolások alapján gondoljuk megközelíteni ezt az összetett problémát.
Ki tudná emelni a legfontosabb elemeket?
Most a legfontosabb lépésnek azt tartjuk, hogy előzetes tanulmány készüljön arról, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a tanárokra és diákokra. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a későbbi szabályozási kereteket úgy alakítsák ki, hogy azok illeszkedjenek az európai tendenciákhoz. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy legyen erről társadalmi párbeszéd és konszenzus alakuljon ki. És legfőképpen az a célunk, hogy a pedagógusok fel legyenek készítve az előttük álló kihívásokra.