Az 1894-ben született Gorka Géza a 20. századi hazai kerámiaművészet egyik legérdekesebb egyénisége. Hosszú, 77 éves élete során készített art deco és népies kerámiákat, habán-ihletésű és modern darabokat, korongolt edényeket és plasztikákat, asztali dizájntárgyakat és egészen nagy léptékű kültéri alkotásokat .
Kezei közül sorra kerültek ki a különleges és egyedi mázú kerámiák, neve mindenekelőtt a zománctechnikával fonódott össze, különösen az általa kifejlesztett repesztett zománcéval.
A művész pályafutását már életében rangos szakmai díjak és komoly üzleti sikerek kísérték világszerte, megkapta a Munkácsy- és Kossuth-díjat is. Több keramikus manufaktúrát alapított, de saját nógrádverőcei műhelyében is sorra készítette a különleges és egyedi mázú kerámiákat. Verőcei háza emlékmúzeum, de szellemi örökségét egy teljes keramikus dinasztia vitte tovább, többek között lánya, Gorka Lívia és unkája, Focht Géza is. Ma a magyar art deco és a retro kerámiaművészet ikonjaként tartják számon.[jelen_img url=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka_kiall_kieselbach_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka_kiall_kieselbach.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
Gorkát a korabeli külföldi látogatók keresztelték el magyar Picassónak. Járt ugyanis Picassónál, amikor 1959-ben egy magyar csapattal kiállított Vallaurisban, sőt egy társasági beszélgetésen hangot is adott a nagy katalán zsenivel való nézetkülönbségének. Számára ugyanis a kerámia olyan autonóm művészi technikát jelentett, amelyet saját törvényszerűségei irányítanak. Amikor Picasso festőként nyúlt az agyaghoz, azt ahhoz hasonlította, ahogy a görög művészek az ókorban jeleneteket festettek a cserépedényekre, mint egy vászonra. Gorka ilyenkor mindig elmondta, hogy a Picasso-kerámiák nem keramikai, hanem festői élményt jelentenek.
– Meg kell tanulnia azt a különbséget, ami a festőt a keramikustól megkülönbözteti! – mondta állítólag Gorka Picassóról.
Több legenda is övezte a már korosodó művészt. Az idősödő Gorka sokszor elmesélte a híres „zöld szamár” történetét. Az anekdota frappáns hitvallás, ugyanakkor jelzi az art deco kerámiáinak avantgárd kötődéseit.
A történet szerint a neoklasszicista szobrász, Szentgyörgyi István külön írásban bírálta a háromlábú, természetellenes színű állatfigurát, amit minden bizonnyal Bortnyik Sándor mára jelképévé vált Zöld szamár című 1924-es festménye ihlethette. Gorka erre azt felelte, hogy „ez nem szamár, ez kerámia”, mert számára a keramikának autonóm nyelve volt. A szamár alakú hamutálhoz azután életében még sokszor, sok színben visszatért, mintha csak érezte volna, hogy a törékeny kerámiák sorsa sokszor a pusztulás, ezért is érdemes minél többet és többször formába önteni, hogy maradjon belőlük legalább néhány darab az utókornak.
A történelem viharai ugyanis Gorka alkotásait sem kímélték: életművének egy jelentős részét szovjet katonák egy többnapos agyaggalamb-vadászaton lőtték halomra 1945-ben, miután beköltöztették őket a mester nógrádverőcei villájába. A pusztítás szinte minden képzeletet felülmúlt, a front elvonulása után 40-50 centis kerámiaréteg maradt a villa kertjében.
Sok, a mindennapi életben is használatos alkotása pedig háztartási baleseteknek esett áldozatul. Nem sok híja volt, hogy Gorka különleges és sokszínű életműve is az enyészeté legyen.
Szerencsére nem így lett, mert jött egy lelkes régiségkereskedő és gyűjtő, aki felismerte az alkotások zsenialitását, és megpróbálta felkutatni és egybegyűjteni a rejtőző műveket.
[jelen_img url=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
– A Gorka-alkotások iránti gyűjtőszenvedélyem közel másfél évtizedes. Először csak vásároltam néhányat a munkáiból, és mivel nagyon nehéz volt akkoriban belőni, mennyit is érnek, megtartottam azokat. Soha nem adtam el igazi, nógrádverőcei Gorkát, mert amikor egy-egy alkotását kézbe vettem, éreztem, hogy ezek különös minőségű tárgyak. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már összeszaporodott ötven-hatvan darab, és úgy döntöttem, megpróbálok minél többet összegyűjteni ezekből a különleges alkotásokból. De először azt láttam, hogy se a gyűjtőknél, se a piacon, se a kereskedőknél nincs. Egyre nagyobb kihívás volt, hogy újabb és újabb darabokhoz jussak hozzá és egyre több és több embernek mondtam el, hogy mit keresek. Így egy idő után végül elkezdtek jönni a Gorka-kerámiák – idézte fel a gyűjtőmunka kezdetét Chovanecz Balázs, aki tizennyolc évesen már antikváriumot nyitott Szeged belvárosában.
A könyvkereskedés mára több mint száz főt foglalkoztató céggé nőtte ki magát. 800 ezer könyvet tartanak ma már készleten, a hozzá kapcsolódó weboldalon naponta akár ezer könyvet is eladnak.
Chovanecz Balázs azonban nemcsak könyvekkel foglalkozik: Szegeden, egy Budapesti úti hangárban régiségkereskedést nyitott, miből mára Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes kereskedését üzemelteti – ma már több mint 15 ezer terméket kínálnak.
– Az édesapám gyűjtőként kerámiákat is keresett, rendszeresen jártam vele piacokra. Mellette tanultam meg, mi a szép és az értékes – mondja. – Az ember sokszor csak megérzi egy alkotásról, hogy szinte mindenben meghaladja a hozzá hasonlókat, mert sokkal jobb minőségű. Így volt ez a Gorka-kerámiákkal is, kezdetben talán nem is volt teljesen tudatos, de a megérzés is elég motiváció volt arra, hogy egyre többet és többet szerettem volna megszerezni ezekből a ritka műalkotásokból.[jelen_img url=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka_album_kieselbach_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/03/article-0392/gorka_album_kieselbach.jpg” class=”block_placeholder fcenter pull-right w-50″ author=””]
A szegedi gyűjtemény egyik legkülönlegesebb darabja egy szarvasos váza, amire Peruban bukkant rá egy régiségboltban. Gorka Gézának ugyanis a világ sok országában voltak lerakatai, így Brazíliában és Argentínában is. Valószínű, hogy onnan kerülhetett a váza Peruba, végül pedig Chovanecz Balázs gyűjteményébe Szegedre, ahol a Budapesti úti üzletében jó ideje állandó Gorka-kiállítás is várja a betérőket. Most pedig megszületett a legnagyobb magyar iparművészeti album, amely méltó tisztelgés Gorka korszakos művészete előtt.
– Először csak az albumot szerettünk volna megjelentetni, de szerencsére Kieselbach Tamás volt annyira nyitott, hogy felajánlotta, rendezzünk egy kiállítást is a könyvbemutatóval együtt a galériában.
A páratlan gazdagságú, Chovanecz Balázs kollekcióját bemutató kötet – Szabó Lilla művészettörténész kutatómunkája révén – a sokszínű Gorka teljes életművét feldolgozza több mint ezer kerámián keresztül. Az augusztus 15-ig Budapesten, a Kieselbach Galériában kiállított ezer alkotás pedig bepillantást enged egy majdnem elfeledett, zseniális magyar alkotó életművébe.