A hófehér, patyolattiszta magyar gazdaságról

Olvasási idő: kb. 2 perc

A magyar gazdaság fehéredett a legerőteljesebben a közép-európai régióban – közölte Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz igencsak közeli Nézőpont Intézet igazgatója csütörtök reggel az M1-en.

Ha nagyon jóindulatúak akarnánk lenni, akkor azt mondhatnánk, hogy volt honnan, magas bázisról nem nehéz nagy javulást produkálni. Ehhez azonban az kellene, hogy legalább valamennyire komolyan vegyük Mráz Ágoston Sámuelt.

Azt azonban nem könnyű, ugyanis ő maga mondta el, hogy ez a nagyszerű hír saját felmérésükön alapul. A valóság viszont, amit nem egy Fidesz zsebéből kikandikáló kutatóintézet mér fel, sajnos egészen más képet mutat.

A Transparency International legfrissebb, idén januárban kiadott (2019-re vonatkozó) korrupciós indexe szerint Magyarország Bulgáriát egy ponttal megelőzve, Romániával azonos 44 ponttal az utolsó előtti az EU-ban a korrupciót tekintve. Lehet persze, hogy azóta hatalmas változás történt, esetleg ez a remek helyezés egy soha nem látott fejlődés eredménye, de az előbbire, lássuk be, nem sok esély van, utóbbi pedig nem igaz.

Magyarországnak a 2012-es 55 pontját sikerült leküzdenie 2019 végére 44-re. Ez a „legerőteljesebben fehéredett gazdaság” Közép-Európában.

Akkor nézzünk körül kicsit! Az EU 12 keleti tagállamában Magyarországon kívül egy helyen romlott a helyzet 2012 óta, Szlovénia pontszáma 61-ről 60-ra csökkent, két ország, Románia és Lengyelország pedig nem javult, mindkét ország ugyanannyi ponttal (44, illetve 58) áll 8 év után. Minden más ország javított a pontszámain, kivéve a persze a magyar -11 pontot.

Hanem a végére kiderül, mire gondolt Mráz Ágoston Sámuel: „A gazdaság fehéredését mindenki érzi, online pénztárgéppel mindenki találkozott, az egyszerűsített adóbevallásokkal is mindenki találkozott, s aki híreket olvas, az tudja, hogy a magyar állam pénzügyei is sokkal jobb állapotban vannak, mint 10 éve voltak”. (Ja tényleg, idén még a kormány szerint is 7-9 százalékos hiány várható.)

Tehát többek között a tipikus NER-módszerrel bevezetett online pénztárgépek bizonyítják, milyen fehér a magyar gazdaság. Ha netán elfelejtettük volna: Garancsi István, Orbán kötélbarátja és nemzetközi kupameccsekre reptetője keresi szénné magát azzal, hogy a pénztárgépek és a NAV közötti adatátvitelt biztosító csipek legnagyobb részét az ő cége biztosítja. Hatósági áron, amit minden, online pénztárgéppel rendelkező kereskedő köteles megfizetni.

Persze mindehhez semmi köze a korrupciónak. És ezt nemcsak Mráz Ágoston Sámueltől tudjuk, hiszen Lánczi András, a Corvinus rektora (akkor a Századvég Alapítvány elnökeként) már 2015-ben megmondta, hogy

„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.