Úgy tűnt, a koronavírus-járványt viszonylag jól vészelte át a magyar gazdaság, hiszen már 2021 második felére visszaállt a teljesítménye a Covid előtti szintre. Csakhogy a jó GDP adat mögött olyan folyamatok mutatkoztak, amelyek nem támasztották alá az optimizmust. A pénzügyi egyensúlyi mutatók súlyosan romlottak: óriási lett a költségvetési hiány és az államadósság, emelkedett a külkereskedelmi és fizetésimérleg-deficit, gyors ütemben nőttek a termelői és a fogyasztói árak, történelmi magasságokba szállt a forint árfolyama. Ugyan a gazdaság kedvezőtlen irányba fordulása nem a koronavírus miatt történt, de hogy felgyorsult, az részben a járványnak és a kezelésének tulajdonítható.
Ahogyan a Társadalmi Riport 2022-ben Palócz Éva írja, 2019-ig a magyar államháztartási hiány formálisan megfelelt az úgynevezett maastrichti kritériumoknak, azaz 2013-tól minden évben valamivel a GDP 3 százaléka alatt maradt. Azért csak formálisan, mert az Eurostat adatai szerint a strukturális hiány, amelynek mérésekor olyan tételeket is beleszámol az államadósságba, amelyektől a kormány szeret eltekinteni – most éppen a kormányzati felügyelet alatt működő gáz- és kőolajtároló-szövetség költségein folyik vita az uniós statisztikai hivatallal – járvány előtt is jócskán fölötte volt.
Új helyzet állt elő azzal, hogy 2020 márciusában az Európai Bizottság felfüggesztette a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányplafont. Amiatt tette, hogy a járvány okozta válságban átmenetileg nehéz helyzetbe került vállalatokat és munkahelyeket állami támogatással meg lehessen menteni. Ugyan a magyar kormány is élt ezzel a lehetőséggel, de intézkedései csak kisebb részben szóltak a vállalatok és munkahelyek megmentéséről, sokkal inkább a gazdaság „újraindításáról”, értsd, az állam által kiválasztott „kiemelt” ágazati programokról és vállalkozások finanszírozásáról. Jórészt ezeket tartalmazta a 2020. április elején bejelentett, a GDP 18-20 százalékát kitevő „gigantikus”, 9 ezer 200 milliárd forintos mentőcsomag. Ezzel együtt 2020-ban a 7,8 százalékos eredményszemléletű (ESA) költségvetési hiány még nagyjából beleillett az európai átlagba, hiszen mindenki többet költött, mint a korábbi években. A 2021. évi 6,8 százalékos deficit azonban már az egyik legmagasabb volt az EU-ban. A magas hiány egyértelműen a költségvetési kiadások sokszorosára emelése miatt keletkezett, miközben a vártnál jóval magasabb volt a bevételek összege is – részben az emelkedő infláció miatt. A plusz bevételeket azonban a kormány elköltötte az év végén.