1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

A csekista idegei

Olvasási idő: kb. 4 perc
Hogyan működik a csekista lelkiismeret? A kérdésre az Iván Alekszandrovics Szerov naplóiból készül könyv második felében, a 451. oldalon remélhetünk választ. Egy titkosszolgálati vezető, pontosabban szólva egy csekista emlékirata – publikálásra nem szánt naplójegyzetekből készült vaskos könyv – fekszik előttünk. A szerző a szovjet KGB első elnöke volt 1954 és 1958 között, majd néhány évig a katonai titkosszolgálatot, a GRU-t vezette leváltásáig, lefokozásáig, a pártból való kizárásáig.

A 451. oldalon persze még nem tartunk itt. 1953-at írunk, Szerov már hadseregtábornok, a belügyminiszter első helyettese. Már olvashattunk arról, hogy miként szervezte meg 1939-ben a deportálásokat Szibériába a frissen megszállt balti államokból, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie 1943-ban a kalmükök, a csecsenek, az ingusok, a karacsajok, a krími tatárok és a volgai németek tömeges kitelepítése során. Részletes beszámolót kaptunk arról, hogy az „ötös fogat” parancsnokaként 1941-ben miként készítette fel a Moszkvát az esetleges német megszállásra, a különösen fontos objektumok felrobbantására, illetve saját magát az illegalitásban, a megszállt fővárosban végzendő partizánmunkára. A háború menetének fordultával azután változtak a feladatai is, így a németországi szovjet megszállási zóna parancsnokának, Zsukov marsallnak az első helyetteseként az ő feladata volt Hitler sorsának felderítése, a Führer holttestének megtalálása és eltemetése, kicsit később pedig a német ipar leszerelése és a német tudósok – főleg a rakéta- és az atomfizikusok – felkutatása és a Szovjetunióba szállítása.

Aztán 1953 márciusában meghalt Sztálin.

Az egyszemélyi vezetést kollektívnak deklarált vezetés váltotta fel: a párt élére első titkárként Hruscsov került, a kormányt Malenkov miniszterelnök és négy miniszterelnök-helyettes – Berija, Molotov, Bulganyin és Kaganovics – irányította, ám a hatalmi harc egy pillanatra sem szűnt meg közöttük, s a nyár elejére megkezdődtek a leszámolások is. 1953 június 26-án az SZKP KB elnökségének ülésére érkező Beriját a Kremlben Zsukov marsall letartóztatja. („Úgy tettem, ahogy mondtad, vagyis levágtam a nadrággombjait és ráparancsoltam, hogy üljön egyenesen. Ő pedig engedelmeskedett” – számolt be másnap Zsukov Szerovnak.) Szerov ezen a napon még Berija bizalmasainak őrizetbe vételével volt elfoglalva, ám néhány nappal később Roman Andrejevics Rugyenko főügyésszel együtt új feladatot kap. Hruscsov arra utasítja őket, hogy a KB titkos levéltárában válogassák ki azokat a dokumentumokat, amelyek Berijára, valamint a Sztálinnal való kapcsolatára vonatkoznak. Két héten át dolgoznak a Kreml félalagsori helyiségében, s e két hét summája két oldalon – azon a bizonyos 451-diken kezdve – olvasható a több mint 700 oldalas könyvben.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!