Több számítógépes modell szerint 2050-re tehető a civilizációs összeomlás, más számítások 2100-ra jósolnak világvégét. Míg az atomfegyverek bevetését elkerültük a hidegháborúban, ráadásul a 2000-ik évet is túlélték az informatikai rendszerek, közel sem biztos, hogy az említett előrejelzések tévesek lennének. A napokban átléptük a másfél fokos globális felmelegedést, amely visszafordíthatatlan környezeti dominóeffektussal járhat. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a különböző szcenáriókat minél nagyobb eséllyel éljük túl? A CEU Bibó István Szabadegyetem beszélgetésén szakértők arra keresték a választ, hogy mik a legfontosabb, univerzális túlélési stratégiák, és mentálisan hogyan lehet összeegyeztetni a hétköznapokat egy esetleges katasztrófával.
Vasárus Gábor geográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézete munkatársa szerint az összeomlást és a világvégét meglehetősen rosszul értelmezzük, hiszen nem az történik, hogy az egyik nap még vígan nyaljuk a fagyit az utcán, másnap pedig a sivatagban bóklászunk.
– A Római Birodalom bukása sem 476-ban történt, 250 éves folyamatról volt szó. A jelenlegi társadalmi és környezeti krízis is tart egy ideje, a klímaváltozás egyre inkább érzékelhető, a bolygónk idővel át fog állni egy új állapotra. A klímaváltozás nem a világvégét jelenti, hiszen a földtörténeti korban több klímaváltozás volt, most az a kérdés, hogy mindez hogyan hat az emberiségre. Évente magyarországnyi termőterület tűnik el a Földön, nálunk a vízhiány lesz a legjelentősebb probléma. Most azt lehet érzékelni, hogy a megküzdési stratégiák helyett a tagadásé lett a főszerep, pedig ideje lenne kockázatelemzéseket végezni, egyénileg is – hangsúlyozta a geográfus, de Sebestyén Árpád krízis-szakpszichológus szerint ez komoly kihívás, mert a társadalmak többsége, leginkább a nyugatiak, egyre individualistábbak, az egoista működés a jellemző. Az emberek nem veszik figyelembe sem a társadalmi, sem a természeti törvényszerűségeket, az együttműködési megállapodások szinte a nullával egyenlők. Jó példa erre, hogy az egyes államok aláírják a klímaegyezményeket, amit aztán szemrebbenés nélkül megszegnek.