A technológia elképesztő fejlődésének hatására az utóbbi évtizedben megváltoztak a kommunikációs csatornák, a társas érintkezések formái, az információszerzés módja, átalakultak a tanulási folyamatok, számos készségünket gépek helyettesítik. Rendre felmerül a kérdés, hogy mindennek mekkora hatása van az intelligenciára, különösen a fiatalokéra.
Egy új-zélandi pszichológus, James R. Flynn kezdte vizsgálni, hogy miként változott a generációk között mért emberi intelligencia, és arra a megállapításra jutott, hogy az átlagos IQ generációról generációra növekedett, 1970 és 1989 között nőtt a legnagyobb mértékben. A Flynn-hatás, vagyis a növekedés az északi féltekén lévő országok viszonylag jómódú lakóira volt érvényes.
– Az általános jómód, a jobb táplálkozás kisgyerekkorban fontos szerepet játszott. Kevesebb gyerek született egy-egy családban, így több figyelmet kaptak a szülőktől, és hosszabb ideig jártak iskolába, mint az előző nemzedékek. Csökkent az írástudatlanság és mérhetően csökkent a gyilkosságok száma, az általános kulturális növekmény következménye, hogy okosabbak lettünk. Bármilyen hihetetlen, a legjellegzetesebb változás a vizualitásban van, a tévé és a filmek hatása pozitív volt. Már az internet előtti időben megnőtt a vizuális információ szerepe – mondta Pléh Csaba, pszichológus, nyelvész, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapítója, a CEU oktatója, aki arra is megpróbált választ találni, hogy mi történt az utóbbi két évtizedben.